Kedves hozzátartozó!
Én örülök, ha elkíséred a pácienst a rendelésre, mert ismerős arc vagy egy idegen környezetben, mert sokat segíthetsz és támogathatod. És hogy ez tényleg így legyen, pár apró buktató, amit kerülj el, ha lehet!
Először is, kérdezd meg, hogy zavarja-e ha bejössz vele a rendelőbe. Akár beszéljétek meg előre. Mert előfordulhatnak olyan problémák, amelyeket nem szívesen beszél meg előtted. Nem azért, mert titok, de vannak dolgok, amiket nem szívesen tárgyal meg az ember az orvosán kívül mással.
Aztán, ha beszélgetek a pácienssel, ne vedd át azonnal a szót.
Akkor sem, ha a páciens nehezen beszél, vagy rosszul emlékszik. mert számomra az is információ, ahogy a kérdéseimre válaszol. Majd kérek tőled segítséget, ha pontosítás kell, de a pácienssel kell először beszélnem.
Akkor se vedd át a szót, ha szerinted nem az a fontos, amit ő mond, és te másról akarnál először beszélni. Ez az ő rendelése, az ő problémái, az ő sorrendje. Aztán, ha úgy érzed kifelejtett valamit, akkor szívesen veszem, ha kiegészíted.
Amit viszont semmiképp ne tegyél: ne hozd kínos helyzetbe. Ne árulkodj, ne piríts rá, ne akarj velem összefogni ellene. Ne mondd el, hogy de múltkor is megevett három sütit, pedig nem is voltak diabetikusak. A diabetese az övé, nem a tied. Te és én segíthetünk neki, de nem kontrollálhatjuk helyette. Ha van kérdésed, lesz rá mód, hogy feltehessed, de semmiképp se kérdezz olyat, ami neki rosszul eshet. Esetleg előre meg is beszélhetitek, mire vagy kíváncsi.
Ha meg szeretném vizsgálni a pácienst, illik arra az időre kimenni, vagy legalábbis újra megkérdezni, hogy maradhatsz-e. Mert lehet, hogy te már láttad őt pucéran, de ez azért egy másik helyzet. Természetesen kivétel, ha mozgáskorlátozott, és kell a segítséged.
És még egy jó tanács fiatal férfiaknak: kedves dolog, ha elkíséred a barátnőd a vizsgálatra, de a vizsgálóban ne kezdd el puszilgatni amikor levetkőzött a vizsgálathoz. Hidd el, nem fog neki igazán jól esni, nem lesz őszinte a mosolya és én is kínosan fogom magam érezni.