Szubjektív inzulintörténelem

Szóval ez a bejegyzés is az inzulin történelméről szól. Legalább is annak egy szeletéről.

Amit átéltem.

Mint már említettem volt 35 éve kezdődött, az akkor használatos kristályos és Zn inzulinnal.

Minimális változtatásokkal ez a terápia működött hosszú évekig. Volt közben dózisemelés és csökkentés is.

Aztán 1985 elején ismerkedtem meg a NOVO névvel. Ma talán hihetetlenül hangzik a terápia:

és semmi gyorshatású. De valamiért akkor ezzel is kísérleteztek. Működött is egy darabig.

Majd kb. másfél év múlva a Monotard mellé betársult reggelente – nem, nem a Lente – az Actrapid. Akt és rapid, vagyis meztelen és gyors, vagy pucér-fürge. Jó név.

A rendszer működött, lehetett vele működni. A legnagyobb hiányossága az volt, hogy nekem kellett (volna) alkalmazkodnom az inzulinhoz és nem fordítva. Volt, hogy napokig tanulmányoztam a különböző keverékek hatásgörbéit.

Teltek múltak az évek és lett egy olyan tollam, amivel nem írni kellett. Helyesbítek kettő.

És innentől napi öt szúrás. És némileg nagyobb szabadság.

Egy kis kitérő: Az inzulin beadása egy idő után rutinná válik, És ez veszélyes. Beadtam? Vagy nem? Esetleg mégis? A használt fecskendő, vagy a csomagolása egy ideig ott volt a szemetesben. Ha nem voltam biztos magamban csak odanéztem és kész. De a pennel más a helyzet. Azon nem látszik, hogy mi történt öt perce. Tartok tőle, előfordult az évek során néhányszor, hogy elfeledtem beadni, a szükséges adagot. Sőt bizonyosan olyan is volt, hogy duplán szúrtam. Ezért (is) különösen kedveltem az Innovo nevű kézi készüléket, amelyiken látszott, hogy kb. mennyi idő telt el az előző használat óta. De valamiért rövid karrierje volt.

Actrapid HMge penfill patron, illetve Protaphan (később – ma is- Insulatard)  HMge penfill patron. És Novopen I. és II. Később Novopen III, Innovo, Novopen III, Novopen IV. A belevaló nagyjából két évvel ezelőttig ugyanaz maradt.

És következett az analóg. Nem is értem, miért az analóg a korszerű, amikor másutt az analógot váltja a digitális. (bocs)
Ez már igazi szabadság – szinte. Itt már az inzulin alkalmazkodik az én életritmusomhoz, akkor is, ha ez a ritmus változó. ÉS EZ JÓ!!!

És most a pumpa. De erről már volt szó. Legfeljebb annyi, hogy nagyon nem mindegy: öt szúrás naponta, vagy néhány naponta egy.

Advertisements

KÉRDÉS, HOZZÁSZÓLÁS JÖHET!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s