Mesék a rendelőből

Az inzulinfelírásról szóló új rendeletet most nem szeretném elemezni (majd egyszer, egy külön posztban), de egy dologra biztosan jó, nagyon fontos és érdekes beszélgetések kiindulópontja a rendelésen. Hiszen mindenki hallott valamit, és szeretné tudni pontosan. Főleg, hogy őt ez hogy érinti. Ez persze elnyújtja a rendelési (és persze a várakozási) időt, de senki nem reklamált. Csak a rendelőt kellett magamnak zárnom, mert már egy lélek sem volt ott rajtam kívül, mire végeztem…

Amikor az ember már nagyon sok éve cukorbeteg, a tudnivalók frissítése sokszor nehéz, mert ha valaki mindennap csinálja, akkor úgy érzi, már nem tudnak neki újat mondani (ez nemcsak a diabetessel van így). Fiatalabb koromban sokszor hallottam: “Én már akkor cukorbeteg voltam, amikor magácska még meg sem született”. Az, hogy mostanában már nem mondják, az pusztán annyit jelent, hogy megöregedtem. Pedig az információk frissítése fontos (nem véletlenül van sok szakmában kötelező továbbképzés), és arra is vannak adatok, hogy az orvos által elhangzott információk kb 10%-át jegyzik meg a páciensek elsőre. Meg vannak olyan információk, amelyek elsőre nem hangzottak el. Amikor valakinél frissen kiderül a betegség (bármilyen) és elkezdünk beszélni róla, egy idő után a páciens tekintete üvegessé válik, és nem tud több információt befogadni, mert az addig elhangzottak feldolgozásával van elfoglalva. Ilyenkor kell abbahagyni a beszélgetést, még akkor is, ha nem hangzott el minden. Aztán máskor folytatni.

De visszatérve a rendeléshez, az valószínűleg az én hibám is, hogy eddig nem nagyon volt része a beszélgetéseknek, hogy mi is az a HbA1c pontosan. Csak annyi, hogy visszamenőleg ad információt az átlagos cukorra. Most viszont ez volt a központi téma. (Itt a blogon lásd a HbA1c-vel foglalkozó posztokat). Hogy pontosan mit is jelent a szervezet szempontjából, hogy cukor kapcsolódik a fehérjékre. A legtöbb ember számára eddig ez csak egy szám volt, az ellenőrzés része.

A szövődmények kialakulásának megelőzése sajnos motivációnak viszont általában kevés. Hiszen az, hogy valami NEM következik be, az nem egy érzékelhető valami. Nem egy belátható végpont. Ezért a motivációkat mindenkinek magának kell megtalálni. Sajnos a laborérték önmagában szintén nem elég.

Sokat beszélgettünk a vércukormérésről is. A vércukormérés nem elsősorban azért fontos, hogy teleírt kiskönyvet lehessen megmutatni a rendelésen. A mért értékekkel kezdeni is kell valamit. Ha nagyon felmegy (vagy nagyon le), akkor tenni kell valamit. Akinek termel inzulint a hasnyálmirigye, annak ezt megoldják a béta-sejtek. Akinek nem, annak magának kell. A megfelelő korrekció fontos, hiszen a Langerhans szigetek is csak ezt csinálnák. Ami még fontos, ha nagyon fel, vagy nagyon lement a cukor, akkor (a korrekció után) érdemes végiggondolni, hogy kitalálható-e az oka. Mert ha igen, akkor legközelebb valamit másképp kell. De mindenkinél előfordul, hogy nem lehet rájönni. Fenn van és kész. Ne legyen lelkiismeretfurdalásod, csak korrigálj.

Akinél nemrég még jó volt a HbA1c, de az utóbbi időben elromlott, ott rendszerint könnyű megtalálni, mi változott. Új munkahely, több stressz, kevesebb idő, kevesebb mozgás. Megoldani persze nem mindig könnyű, de az első lépés mindenképpen a probléma azonosítása. Ha tartósan nagyon magas (akár 12-13%) az érték, akkor viszont az alapoktól kell újraindulni. Jó-e a pen? Jó-e a beadási technika? Jó-e a mérő, nem mér-e alá? Vannak-e kimaradó adagok? (szinte mindenkivel előfordul életében 1x, hogy elfelejti, de ha ez rendszeres az gáz)

És ismét felmerült, ki kaphat pumpát. Inzulinpumpát az kaphat, aki legalább 3 éve 1-es típusú cukorbeteg, más módszerrel nem érhető el a megfelelő anyagcserehelyzet (terhességet tervezőknél már 6.5% HbA1c felett), vagy a vércukorszint jelentősen ingadozik, vagy hajnali jelenség, vagy gyakori hipoglikémia van, vagy nem érzi meg a hipoglikémiát. A pumpának van egy egyszeri költsége, és a szerelékeknek havi költsége. Az inzulin ingyenes (dobozdíj). Pumpáról szóló bejegyzések itt

Ami még előkerült, vannak a vércukrot emelő gyógyszerek. A leggyakrabban használt ilyen szerek a szteroidok. Ezeket általában súlyos betegségekben szokták adni, az rendszerint nem opció, hogy nem kérjük. Optimális esetben átmenetileg, de van, hogy tartós szedésre is szükség van. Ha az ember inzulint kap, akkor egyszerűbb a helyzet, számítani kell rá, hogy szteroid mellett fel fog menni a cukor és emelni az adagot, az abbahagyáskor meg csökkenteni. 2-es típusban, tablettás kezelés esetén kevésbé rugalmasak a lehetőségek, itt mindenképpen érdemes diabetológussal konzultálni.

About rmoeva

Dr. Palik Éva belgyógyász

KÉRDÉS, HOZZÁSZÓLÁS JÖHET!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s