Szénhidrát

A szénhidrátot számolni kell, inzulinkezelésnél ez is egy alaptétel, de miért is? És mennyi az annyi? Mennyi van egy adag bármiben? És jó-e ha kevés szénhidrátot eszem, mi az a low-carb?

A szénhidrátok alapegysége a cukor. Bármilyen egyszerű cukor lehet alapegység, és itt a következő definíció, mi az az egyszerű cukor (monoszacharid)?  Egyszerű cukor például a szőlőcukor (glukóz), gyümölcscukor (fruktóz), tejcukor (laktóz). Ha egy szőlőcukor és egy gyümölcscukor összekapaszkodik, abból lesz a répacukor (amit kristálycukor néven veszünk). Ha sok glukóz kapaszkodik össze, abból keményítő lesz. Az emberi szervezetben az összetett szénhidrátok alapegységeikre bomlanak, és előbb-utóbb szőlőcukorrá alakulnak. Ez található a keringésben, ezt veszik fel a sejtek. Viszont ahhoz, hogy a sejtek a glukózt fel tudják venni, ahhoz inzulinra van szükségük.

Az egyénenként is változó, hogy mennyi inzulin mennyi glukóz felvételét segíti elő. Emellett napszaki ingadozást is mutat, befolyásolja a mozgás, a menstruáció, a stressz, az időjárási frontok. Ezért fontos, hogy az ember megismerje saját szervezetét, reakcióit. És van, hogy így sem lehet jól eltalálni. De az adatokra mindenképpen szükség van, mert ha nem tudjuk, hogy öt gramm, vagy ötven, akkor esély sincsen arra, hogy az inzulin adagját jól határozzuk meg. Persze nem kell mindig levélmérleggel járni, némi gyakorlással a szemmérték beélesíthető, bár évente azért kalibrálásra szorul.

Egy ideje terjednek az alacsony szénhidráttartalmú (low-carb) diéták. Pár évtizede még az volt a javaslat, hogy a bevitt energia kb. 50%-a származzon szénhidrátból. Most sokan javasolják, hogy ennél jóval kevesebb szénhidrátot vigyünk be, az arány tolódjon el a fehérjék és a zsírok felé. Gyorsabb fogyás, csökkent éhségérzet az ígéret. (De nekünk bizonyíték kell, ami itt nem az Old Spice, hanem az EBM, az Evidence Based Medicine). Úgy tűnik, hogy – legalábbis rövid távon – a low-carb diéták hatékonyabbak lehetnek, mint a hagyományos mosópor diéta. A saját véleményem pedig az, hogy. 1. Minden diéta csak akkor ér valamit, ha be lehet tartani, és lehetőség szerint életre szóló étrendváltozássá válik. Azaz mindenkinek meg  kell találnia azt, ami neki jó. 2. OK hogy szénhidrát, fehérje, zsír, de nem mindegy, hogy milyen. A szénhidrátok tekintetében minél inkább finomított (fehér liszt, cukor, fehér rizs), annál rosszabb. (Egyszer majd a glikémiás indexről is írok). Zsíroknál a telítetlen zsírsavak a kedvezőek, ezek inkábba  növényi olajokban találhatóak. Különösen kedvező az oliva- a lenmag és a dióolaj. (Egyszer majd erről is). 3. Cukorbetegségben a kezelés anyagcserére gyakorolt hatásait is figyelembe kell venni, és esetleg még szövődmények is befigyelnek. Szóval drasztikusabb étrendi változtatás előtt kérdezze meg orvosát, dietetikusát.

Cukorbetegeknél, főleg 1-es típusban, inzulinkezelés mellett fontos, hogy tisztában legyünk egyéni inzulinérzékenységünkkel, és a bevitt szénhidráttartalommal együtt az inzulint is módosítani kell. Emellett például veseszövődmény esetén nem biztos, hogy szerencsés egy magasabb fehérjetartalmú étrend, mert a szervezet esetleg már nem képes arra, hogy a fehérjék bomlástermékeit megfelelően kiválassza. Az étrendben nincs One size fits all.

És mint mindenben, a bevitt szénhidrát csökkentésében is ésszel, a végleteket kerülve. Mert a szénhidrát nem méreg, bizonyos mennyiségre szükség van a szervezet normális működéséhez. A túlzott szénhidrát megszorítás fáradtsághoz, tompultsághoz vezethet. Az étrend összeállításánál fontos, hogy szervezetünk minden fontos tápanyagot megkapjon, ne alakuljon ki minőségi éhezés. 100 g szénhidrátnál kevesebbet tartalmazó étrend esetén szinte biztosan szükség van a diabetes kezelés módosítására, különben fennáll a hypo veszélye. Napi 50 g szénhidrátnál kevesebbet bevinni aktív életmód esetén nem biztos, hogy szerencsés, különösen 1-es típusban.

A szénhidrátban szegény (low carb) diéták esetében úgy tűnik, hogy nem az össz, hanem a gyorsan felszívódó szénhidrátok mennyiségének csökkentése az, ami igazán kedvező hatású. Azaz ha a szénhidrát amit beviszel, nem pizzából és sütiből jön össze, hanem zabpehelyből és barnarizsből, már sokkal jobb lesz. És ami nagyon fontos, mindig a fokozatos változás a jó, a drasztikus váltások ellen a szervezet tiltakozni kezd. Szóval ha eddig 200-300 g szénhidrátot ettél meg naponta, akkor ne rögtön egy 20 gram napi szénhidrátot tartalmazó diétára válts, mert a tompultság és fáradtság mellett akár dühkitörésekre is számíthatsz, esetleg falásrohamokkal szövődve. Ami nem szép látvány.

Lényeg ami lényeg, nincs két egyforma ember, nincs két egyforma diabetes sem. Ha csökkenteni szeretnéd (vagy akár növelni) az étrend szénhidrát tartalmát, akkor tisztában kell lenned saját szervezeteddel, a kezeléseddel, hogy veszélyek nélkül tehesd ezt meg. Nincs mindenki számára egyformán üdvös étrend, de kellő odafigyeléssel megtalálhatod a magadét.

About rmoeva

Dr. Palik Éva belgyógyász

KÉRDÉS, HOZZÁSZÓLÁS JÖHET!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s