A mesterséges hasnyálmirigyről

Az idei ADA kongresszus (a nagy amerikai diabetes kongresszus) óta egyre több cikk jelenik meg a mesterséges hasnyálmirigy fejlesztéséről. Mások szerényebben csak “closed loop”-nak nevezik, azaz arról van szó, hogy a szenzort közvetlenül összekötik a pumpával, a szenzor szabályozza a pumpa működését.

A legutóbbi cikk európai (olasz és francia) vizsgálatokról számol be, a korábbi kórházi környezet helyett a kórházon kívül. Ezek még csak nagyon rövid távú vizsgálatok, pár emberen, inkább csak azt vizsgálják, hogy működik-e a rendszer és milyen problémákba futnak bele. Gondolom még eltart egy darabig, amíg az algoritmust csiszolják, de mindenképpen ígéretes a jövőre nézve.

De mi itt a probléma? Az első kongresszusi híreket a szenzor-pumpa összekapcsolásról 2001-ben hallottam, utána sokáig semmi. A gond ugyanis az, hogy amíg nem cukorbetegeknél a vércukorszintet a hasnyálmirigy észleli, és az általa kibocsájtott inzulin közvetlenül a májkeringésbe kerül, ahol az első (nagyon gyorsan bekövetkező) hatása a máj glukózkibocsájtásának gátlása, addig a szenzor a bőr alatti kötőszövet cukorszintjét méri (ami kicsit később változik, mint amit a hasnyálmirigy észlel), és az inzulin is a bőr alá megy, azaz először a kisvérkörbe kerül, és csak aztán a nagyvérkörbe, tehát két késleltetés is van a rendszerben. Ezért kell az analóg inzulint is még evés előtt beadni, idő kell neki amíg eljut ahová kell. Szóval ha a szenzort közvetlenül kötik össze a pumpával, akkor ha épp nem eszünk semmit, akkor a bázisütemet még esetleg jó elszabályozza, de mire a bolust beadná, már rég késő.

Van ugyan olyan pumpa (DiaPort), amely egy beültetett kanülön keresztül közvetlenül a hashártyára adagolja az inzulint, ami így gyorsabban hat. De ettől sokan idegenkednek, plusz ha a beültetés környékén valami fertőzés indul az igen nagy galibát tud csinálni (ez szerencsére extrém ritka). Lipodisztrófia vagy lipohipertrófia esetén segíthet, meg ha valaki nem tolerálja az analóg inzulin (ilyen is van), de egyelőre nem várható, hogy széles körben elterjed.

Szóval visszatérve a mesterséges hasnyálmirigyre, a jelen elgondolás az, hogy a bázisütemet és az étkezések közötti korrekciókat a rendszer határozza meg. A bólust viszont továbbra is előre be kell adni, de ebben egy algoritmus segít. Olyasmi, mint a bólusvarázsló, de annál azért szofisztikáltabb, figyelembe veszi a szenzorelőzményeket is, és mintha valahol azt olvastam volna, hogy tanulni is képes lesz. A javasolt bólust a páciens elfogadhatja, vagy átírhatja.

Az algoritmus egy okostelefonon (vagy egy tableten) fut, és bluetooth-szal kapcsolódik. Szóval ha már kell egy harmadik kütyü a pumpa és a szenzor mellé, akkor ez legyen olyasmi, ami amúgy is az embernél van. Némi versengés kezd kialakulni, az első kísérletekben iPhone-t meg iPadot használtak, de a legutóbbi már Sony Xperián futott.

Egyes rendszerek az inzulin mellett glukagont is adagolnak. Ez szintén egy hasnyálmirigy-hormon, szintén a Langerhans szigetekből, csak nem a béta, hanem az alfa sejtekből. Hatása ellentétes az inzulinéval (ez van a GlukaGen HypoKitben is, amit súlyos hipo esetén lehet használni). A mesterséges rendszerekben az esetlegesen “túllőtt” inzulin hatásának kiküszöbölésére használják. Kérdés, hogy tényleg mindenkinél szükség van-e rá.

Szóval a mesterséges hasnyálmirigynek nevezett rendszerek még nem tudnak mindent, amit egy igazi hasnyálmirigy, és még lesz némi csiszolgatás, mielőtt széles körben bevezetnék őket, de mindenképpen biztatóak az eredmények, hiszen, minden, ami csökkenti a vércukorkilengéseket és javítja a HbA1c-t az a szövődmények esélyét csökkenti.

About rmoeva

Dr. Palik Éva belgyógyász

3 thoughts on “A mesterséges hasnyálmirigyről

  1. Az édesapámnak kivették a hasnyálmirigyét ingadozik a cukra hol fent van már 22-tön felül ilyenkor már jön a mentő érte hol pedig lent van 1-2-n ilyenkor is a mentő jön érte 10-12-nél érzi jobban magát apukám ami szintén nem jó érték az utobbi hetekbe ki-be járkált a korházba szeretnék segitséget kérni ki tudna segiteni hogy ne haggyon itt minket
    gondolkodtam mű hasnyálmirigyen de az biztos sokba kerülhet amire tuti nincs pénzünk mikor egyiknaprol a másikra vagyunk magyar orvosok már nem tudnak segíteni szerintük mindent megtettek szerintem meg nem

    • Kedves Adrienn, a mesterséges hasnyálmirigy, mint ahogy a posztban is szerepel, egy kísérleti dolog. Az ingadozó vércukornak sok oka lehet, általában azt jelenti, hogy a bevitt szénhidrát és a beadott inzulin, valamint a testmozgás nincsen egyensúlyban. A megfelelő beállításhoz édesapjának meg kell tanulnia szénhidrátot számolni, megtanulni melyik ételben mennyi van, gyorsan szívódik-e fel vagy lassan. Ebben dietetikus tud segíteni, a diabetes gondozóban kell, hogy dolgozzon. Azt is meg kell tanulni, hogy a mért értékeknek, a várható szénhidrát bevitelnek megfelelően édesapja hogyan változtassa az inzulinadagot. Ebben a gondozó helyeken levő oktatónővérek tudnak sokat segíteni. Érdemes a diabetes szakrendelésen nemcsak az orvossal, hanem a szakdolgozókkal is időpontot egyeztetni. De már az is sokat segíthet, ha megfigyelik, hogy mikor megy fel és mikor le a cukor, mi történt előtte, ami kiváltotta.

  2. Visszajelzés: Heti érdekességek 2013/5 hét | Édes szívem

KÉRDÉS, HOZZÁSZÓLÁS JÖHET!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s