Mesék a rendelőből 27. A szigetsejt ellenes antitestekről

Ma az antitestek témája került elő a rendelésen.

Az 1-es típusú diabetes döntő többsége autoimmun betegség. Ez azt jelenti, hogy valamilyen oknál fogva a szervezet saját maga ellen, ebben az esetben a hasnyálmirigy Langerhans szigetek inzulintermelő béta-sejtjei ellen kezd el ellenanyagot termelni. Ahelyett, hogy saját sejtként felismerné és békén hagyná őket. A folyamat során végül elpusztulnak a béta-sejtek és kialakul az 1-es típusú cukorbetegség.

A miért pont én típusú kérdésekre nem tudom a választ. Sok olyan tényező ismert, ami az 1-es típusú cukorbetegség kockázatát emeli, vagy éppen csökkenti. A tényezők egy része öröklött, de szerepet játszhatnak bizonyos vírusfertőzések, környezeti toxinok, sőt az utóbbi időben a D-vitamin hiány is gyanúba került. De ezek sem olyanok, hogy akiben jelen van egy kockázatot fokozó tényező, az tutira cukorbeteg lesz. Csak az esélye nő meg rá, az átlagnépességhez képest. Vannak családok, ahol az 1-es típusú cukorbetegség előfordulása halmozódik, és vannak családok, ahol egyvalakinél alakul ki.

Viszont ha a folyamat beindul, akkor az antitestek a vérből kimutathatóak. Ez különösen a felnőttkori 1-es típusú páciensek azonosításánál nyújt segítséget, mert ilyenkor a diabetes típusának megállapítása nem mindig egyszerű. Ezért ha felmerül a gyanú, hogy hiába felnőtt, mégsem 2-es típusú, akkor érdemes a vizsgálatot elvégezni, mert 1-es típusban csak az inzulin jön szóba, míg 2-es típusban tablettás kezelés is szóba jön.

Ha cukorbetegség nem igazolható, “szűrő” jelleggel nincs értelme antitesteket mérni, mert jelenlegi tudásunk szerint ilyenkor nincsen olyan ismert beavatkozás, ami a diabetes kialakulásának folyamatát le tudná állítani. Emellett ott vannak a “gyengén pozitív” típusú eredmények, amelyek valódi pozitivitás nélkül valódi aggodalmat tudnak szolgáltatni.

De milyen antitesteket lehet nézni? Van a szigetsejt ellenes antitest, amit ICA-nak becéznek (islet cell antibody). Ennek pozitivitása azt jelzi, hogy a páciens vérében van olyan ellenanyag, ami reakcióba lép a béta-sejt valamely komponensével. Ez rendszerint nem egy kvantitatív vizsgálat, a negatív – gyengén pozitív – pozitív skálán helyezkedik el az eredmény. A glutamát dekarboxiláz ellenes antitest vizsgálat (GADA névre hallgat) már egy konkrét fehérje elleni antitestek szintjét méri, itt szám lesz az eredmény. Lehet még nézni inzulin ellenes antitesteket (IA-2 néven), de a hazai gyakorlatban az előző kettő a leggyakoribb.

About rmoeva

Dr. Palik Éva belgyógyász

KÉRDÉS, HOZZÁSZÓLÁS JÖHET!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s