European Diabetes Technology Course 1. rész

Pénteken és szombaton nagyon jó programom volt, lehetőségem volt részt venni az első európai diabeteses kütyüképző tanfolyamon. A tanfolyam 100 kérdéses vizsgával zárult, ha sikerült (majd küldik az eredményt), Certified European Diabetes Technician leszek. A tanfolyam egyrészt megnyugtatott, hogy a nagy dolgokban azért naprakész vagyok, másrészt viszont sok apró trükköt, módszert tanultam, nem utolsósorban a többi résztvevőtől. Jó lett volna, ha egy kicsit hosszabb a kurzus, de így is nagyon jól éreztem magam.

A kurzus a technológiáról szólt, de talán nem meglepő módon az első előadás témája az edukáció és a motiváció  volt. Mert a kütyük önmagukban kevesek. Bennük van a lehetőség, de ahhoz, hogy jól működjenek, kell egy jól működtető is. A jól működtetéshez pedig kell a működtetés képessége és a motiváció is (Fogg teória). Ha ezek hiányoznak, azt semmilyen csodálatos technikai fejlesztés nem pótolja. A cukorbetegséghez ráadásul még valami kell, különösen inzulinkezelés mellet, különösen 1-es típusban, és ez a matek. Van az a mondás, hogy minden sikeres cukorbeteg megérdemel egy emelt szintű érettségit matekból. Szénhidrát számolás, korrekciós faktorok, mozgás hatása…

Ha valakinél hiányzik a tudás, azt edukációval lehet pótolni. A motiváció az nem mindig ennyire egyszerű, mert mindenkit más motivál, és ez különféle problémákat szül. Ha valaki nagyon fél a szövődményektől, ott megnő a hipoveszély, míg ha valaki a hipotól fél, és emiatt magasan tartja a cukrát, ott a szövődmények esélye nőhet. Ahhoz, hogy Scylla és Charybdis között elhajózzon valaki, ahhoz a megfelelő technológia és a megfelelő edukáció mellett sokszor lelki támogatásra, a félelmek legyőzésére is szükség van.

A bevezető előadás után jött az első rész, a vércukormérésről (és a HbA1c-ről). A vércukorméréssel az a probléma, hogy egy inzulinnal kezelt cukorbeteg mindennapi döntéseit alapozza ezekre a mérésekre, de a mérőink még mindig nem eléggé pontosak. Persze elég nagy utat tettünk meg azóta, hogy egy vércukorméréshez 250 ml vérre volt szükség és órák alatt volt eredmény, de ez a XIX. század végén volt, amikor még inzulinadagolásról szó sem volt.

Azóta sokat fejlődött a technika a vérmennyiség és a mérési idő már megfelelő, már csak a precizitáson kell dolgozni. A jelenlegi ISO standard szerint egy vércukormérőnek 4.2 mmol/l alatt ± 0.8 mmol/l pontossággal kell mérnie, afelett meg ± 20% pontossággal, a mérések 95%-ában. Ez az új ISO-ban valamennyit szigorodni fog, a határ felmegy 5.6 mmol/l-re és a szórás 15%-ra, de persze jó lenne, ha ennél pontosabb mérőink lennének. Ráadásul a pontosságot néhány vegyület ronthatja

  • Jelentős vérkép eltérések – súlyos vérszegénység, illetve egyes betegségekben megfigyelhető magas hemoglobin érték mellett romlik a pontosság, vérszegénység esetén a mérő fölémérhet.
  • Vörösvérsejt-betegségek – genetikai eltérések, mint a sarlósejtes vérszegénység; más betegségek okozta eltérések, mint pl. súlyos veseelégtelenségben; vörösvérsejt-széteséssel járó betegségek
  • Egyes gyógyszerek, vegyületek, mint pl. az acetaminophen vagy az aszkorbinsav (érdemes elolvasni a hasnálati leírást)
  • Nagyon magas trigliceridszint a vérben (ez nem csak a vércukormérőt befolyásolja, a nagy laborban is sok mindent mérhetetlenné tesz)

A mérők pontosságát számos, kiküszöbölhető tényező is befolyásolja. Mire figyeljünk?

  • A külső hőmérséklet. A mérők hőmérsékleti tartományát vegyük figyelembe, óvjuk a jelentős lehűléstől/felmelegedéstől, illetve ne mérjünk közvetlenül nagy változás után (azaz pl. amikor bejövünk a hidegről, akkor ne mérjünk rögtön, várjunk)
  • A páratartalom. Nagyon fontos, hogy a tesztcsíkokat saját dobozukban tároljuk, mert abban van párát megkötő anyag, a szabadon tárolt csíkok tönkremehetnek!
  • A lejárat. lejárt csíkot ne használjunk!
  • A tengerszint feletti magasság. Ez a glukóz-oxidázt használó mérőket érinti (a levegő oxigéntartalma miatt), és szerencsére csak igen magasan (5000 m felett) van rendszerint jelentősége.
  • A kódolás. Már nem minden mérő igényel kódolást, de amelyik igen, ott ez mondja meg a mérőnek, hogy mekkora reakció mekkora vércukornak felel meg.
  • Mérési technika.
  • Szennyeződés. Étkezés után, ha ételmaradék marad az ujjunkon, téves mérést eredményezhet. Valamit segít, ha a második vércseppet használjuk, az elsőt letörölve, de az igazán jó az, ha kezet tudunk mosni. De a szennyeződés a mérőre is vonatkozik, időnként tisztítani kell. Alkoholtartalmú oldattal tisztítani tilos! Alkoholmentes törlőkendők a legjobbak erre a célra.

Ha nagyon biztosak akarunk lenni a dolgunkban, akkor érdemes a mérőt ellenőrizni, ehhez tesztoldatot célszerű használni (aminek a glukóz tartalma ismert). Ez a gyártótól is beszerezhető, de talán a legtöbb cukorbeteg gondozóban is van.

És még egy pár szó esett arról, hogy mi van, ha valaki nem akar az ujjából mérni. Mert nagyon érzékeny az ujjbegye, vagy gitáros és félti, vagy bármi. A helyzet az, hogy az alkarban (és egyéb testtájakon) mért értékek valamennyi kését mutatnak az ujjbegyhez képest. Ha semmiképp nem akarjuk az ujjbegyet használni, a hüvelykujjpárna az, ahonnan hasonló értékeket kaphatunk.

És itt folytatom nemsokára.

About rmoeva

Dr. Palik Éva belgyógyász

KÉRDÉS, HOZZÁSZÓLÁS JÖHET!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s