Életmódváltás, harmadik hét

Ha valaki túljutott az első két hét kihívásain, és a főétkezések nagy részében 2/3 zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona van jelen a tányéron, és mellé sovány állati fehérje, és mindennap egyre többet mozog, akkor itt a következő kihívás: Egyél a szivárvány minden színében!

Minden étkezésedben legyen piros, narancssárga, sárga, zöld, kék vagy lila gyümölcs vagy zöldség (hüvelyes is ér). A növények színét adó színanyagok olyan vegyületek, amelyek kedvező élettani hatással rendelkeznek. A kihívást szervezők a daganatkockázatot csökkentő hatás miatt javasolják a színes étkezést. Ez a cukorbetegeknél is fontos, mert a diabetes sajnos a daganatkockázatot is növeli. Emellett a zöld leveles zöldségek (saláta, spentót, sóska) a 2-es típusú diabetes kockázatát csökkenthetik, míg a piros bogyós gyümölcsök a demencia megelőzésében segíthetnek, a paradicsom kedvező a szemnek (nemcsak mint látvány) a szívnek és a prosztatának is.

Arról nem is beszélve, hogy a színes étrend nemcsak szép, de finom is.

Diabetes esetén a gyümölcsök szénhidrát tartalmával számolni kell!

A választék bőséges, itt van pár lehetőség:

Piros: alma, piros grapefruit, gránátalma, bogyós gyümölcsök (mirelit is ér), paradicsom (natúr lé formájában is), cékla, paprika

Narancs: narancs, sütőtök, mandarin, mangó, sárgarépa

Sárga (és fehérbe hajló): Banán, grapefruit, körte, ananász, kukorica, karfiol, hagyma, paprika

Zöld: kiwi, olivabogyó, körte, articsóka, avokádó, zöldbab, brokkoli, kelbimbó, uborka, saláta, spenót, sóska, zöldborsó, cukkini, zöldpaprika, kelkáposzta

Kék: áfonya, kékszőlő

Lila: Lilakáposzta, padlizsán, szilva, szeder

Például krumpli/rizs/tészta helyett finom köret a fűszeres, párolt sárgarépa (pl. kakukkfűvel) vagy a zöldborsó (pl. mentával), nálunk az volt. A csirke mellé a serpenyőbe meg került egy kis lilakáposzta meg kápia paprika (csak a sütés végén, hogy ropogós maradjon). Mindjárt meg is van a szivárvány.

Jó étvágyat!

Reklámok

Hogyan számolj bólust?

Régen az úgy volt, hogy a doktor megmondta mennyi inzulint kell adni, és a terápiamódosításhoz kórházi bennfekvés kellett. Aztán fejlődött a tudomány és a technika, és a döntés sokszor a páciens kezében van. De hogyan döntsük el, mennyit kell éppen akkor beadni? Az inzulinpumpákban van ehhez egy segítség, a bólusvarázsló. Ez egy olyan eszköz, ami az aktuális vércukor és a tervezett szénhidrát ismeretében megmondja, hogy mennyi bólust javasolt. De erre csak akkor képes, ha pár olyan alapértéket beállítunk, amivel a nem pumpások is jó, ha tisztában vannak. De mielőtt belevágnánk, egy fontos dolog, a bólust akkor lehet jól alakítani, ha a bázisok rendben vannak.

Szénhidrát-arány, azaz az étkezés szénhidrát tartalmát fedező inzulin

A bolus egy része (ideális esetben az egész) arra szolgál, hogy az étkezés szénhidrát tartalmának feldolgozását biztosítsa. Ennek kiszámolásában segít a szénhidrát-arány, az a szám, ami megmondja, 1 E inzulin hány g szénhidrátra elég. Létezik erre egy képlet, 500/a napi teljes (bázis+bolus) inzulinadag. Ezzel az a baj, hogy egyrészt nem mindenkinél stimmel, másrészt a szénhidrát arány napszakonként változik, általában délben a legnagyobb és reggel a legkisebb. Talán a legcélszerűbb tapasztalati úton meghatározni, olyan napokon, amikor szélsőséges értékek nem színezik a képet. Meg kell nézni, melyik étkezésnél mennyi az a bolus, ami adott mennyiségű szénhidráthoz elég. Ehhez persze kell szénhidrátot számolni (az egyébként sem árt), meg mérni, étkezés előtt, és utána is, kb 2 órával.

Inzulin-érzékenység, azaz korrekció

Ha a kiindulási vércukor nem a céltartományban van, akkor korrekcióra is szükség van. Hogy ez mennyi legyen, azt mondja meg az inzulin-érzékenység, ami azt mutatja meg, hogy 1 E inzulin mennyivel csökkenti a vércukrot. Erre is van képlet, 100/a napi teljes inzulinadag (bázis + bolus). Reggel érdemes ennél kevesebbel, déltájt kicsit többel számolni. Persze ezt is ki lehet mérni, hogy a korrekcióra beadott inzulin mennyivel csökkenti a vércukrot.

Aktív inzulin

Ha olyankor adunk be újabb adag inzulint, amikor az előző bólus még hat, akkor a maradék inzulinhatással is számolni kell. Az aktív inzulin hatástartama valahol 3-6 óra között van, és függ az adagtól is. A bólusvarázsló esetében szenzorral érdemes kimérni ezt az értéket, pen használata esetén annyit tehet az ember, hogy ha étkezés után adna be plusz korrekciót, akkor gondol arra, hoyg van még inzulin a szervezetében.

Ezeken az alapértékeken kívül persze befolyásolja a bolust a tervezett és a megelőző mozgás is, intenzíven mozgós napokon kevesebb is elég, vagy plusz szénhidrátra van szükség (erről majd máskor). A lényeg az, hogy ne hasraütve, “érzésre” döntsünk.

Életmódváltás, második hét

A NAPchallenge folytatódik!

Akinek sikerült az első hét, amikor a (maximum 25 cm átmérőjű) tányér 2/3-a zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona és a maradék 1/3 sovány állati fehérje, annak itt az újabb kihívás. Most az életmód másik fontos pillére, a testmozgás. Hét végéig a napi testmozgást legalább 10 perccel növelni kell. Ha valaki a gyaloglást választja (mert a láb mindig kéznél van), az mérheti a lépésszámot is (ha van jó kis lépésszámlálója), és azt növelje! A lényeg, hogy egy nap se maradjon ki.

A rendszeres testmozgás segíti a testsúlycsökkenést, illetve a zsírszövet mennyiségének a csökkenését (helyette növesszünk inkább izmot!). A zsírszövet túlzott mennyisége fontos kockázati tényező, nemcsak a 2-es típusú cukorbetegség esetében. A menopausa utáni emlőrák és a vastagbélrák kockázata is csökkenthető így, szóval rajta!

Az én választott mozgásom a bicikli, mára 16 km van betervezve. És neked?

NAP

A NAP jelen esetben nem az égitest, de még csak nem is az idő mértékegysége, hanem a New American Plate rövidítése. Az AICR, az American Institute for Cancer Research indított egy 12 hetes programot, amely az életmód (és főleg a táplálkozás) megváltoztatását segíti elő. Itt lehet rá jelentkezni.

De a Cancer az rákot jelent, csodálkozhat a kedves olvasó, és ez meg egy diabetes blog. A helyzet az, hogy az az étrend, ami a leggyakoribb daganatos megbetegedések megelőzésében kedvező, az nem sokban különbözik attól, ami hasznos a szív- és érrendszeri betegségek, a demencia (elbutulás) vagy a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében. És attól sem, aminek egy variánsát lényegében mindenkinek fogyasztania kellene. Lehet, hogy a keresztes virágúak nagyobb hangsúlyt kapnak a daganatos betegségek megelőzésében, míg a zöld leveles zöldségek a diabetes megelőzésében, de ezek csak apró hangsúly eltolódások. És nyilván nincs mindenki számára egyformán üdvözítő étrend, de vannak alapelvek, amelyek mentén mindenki megtalálhatja a nekivalót. Mi mindenesetre belevágtunk.

Az első hét feladata: a 2/3 – 1/3. Csak semmi politika, a feladat az, hogy a héten a főétkezések esetében arra kell törekedni, hogy az étel 2/3-a zöldség, gyümölcs, teljes gabona, hüvelyes vagy olajos mag legyen, míg a fennmaradó 1/3 sovány, magas (állati) fehérjetartalmú legyen: szárnyas, hal, tengeri herkentyű, sovány sajt, joghurt, esetleg sovány vörös hús is játszik. A cél az, hogy a hét 21 főétkezéséből legalább 5 ilyen legyen.

Így ma vacsorára a nagyi által készített póréhagymás ragu mellé nyers zöldségköretet ettünk, meg egy pici barnarizst. Alacsony szénhidrát tartalmú étkezések nem összeegyeztethetetlenek a cukorbetegséggel, csak a csökkentett szénhidrát tartalommal kell számolni az inzulinadag kiszámolásakor. Tablettás kezelés esetén érdemes mérni, és lehet, hogy a gyógyszeradag is csökkenthető lesz – de ezt érdemes doktorral megvitatni.

Hajrá!