Hogyan számolj bólust?

Régen az úgy volt, hogy a doktor megmondta mennyi inzulint kell adni, és a terápiamódosításhoz kórházi bennfekvés kellett. Aztán fejlődött a tudomány és a technika, és a döntés sokszor a páciens kezében van. De hogyan döntsük el, mennyit kell éppen akkor beadni? Az inzulinpumpákban van ehhez egy segítség, a bólusvarázsló. Ez egy olyan eszköz, ami az aktuális vércukor és a tervezett szénhidrát ismeretében megmondja, hogy mennyi bólust javasolt. De erre csak akkor képes, ha pár olyan alapértéket beállítunk, amivel a nem pumpások is jó, ha tisztában vannak. De mielőtt belevágnánk, egy fontos dolog, a bólust akkor lehet jól alakítani, ha a bázisok rendben vannak.

Szénhidrát-arány, azaz az étkezés szénhidrát tartalmát fedező inzulin

A bolus egy része (ideális esetben az egész) arra szolgál, hogy az étkezés szénhidrát tartalmának feldolgozását biztosítsa. Ennek kiszámolásában segít a szénhidrát-arány, az a szám, ami megmondja, 1 E inzulin hány g szénhidrátra elég. Létezik erre egy képlet, 500/a napi teljes (bázis+bolus) inzulinadag. Ezzel az a baj, hogy egyrészt nem mindenkinél stimmel, másrészt a szénhidrát arány napszakonként változik, általában délben a legnagyobb és reggel a legkisebb. Talán a legcélszerűbb tapasztalati úton meghatározni, olyan napokon, amikor szélsőséges értékek nem színezik a képet. Meg kell nézni, melyik étkezésnél mennyi az a bolus, ami adott mennyiségű szénhidráthoz elég. Ehhez persze kell szénhidrátot számolni (az egyébként sem árt), meg mérni, étkezés előtt, és utána is, kb 2 órával.

Inzulin-érzékenység, azaz korrekció

Ha a kiindulási vércukor nem a céltartományban van, akkor korrekcióra is szükség van. Hogy ez mennyi legyen, azt mondja meg az inzulin-érzékenység, ami azt mutatja meg, hogy 1 E inzulin mennyivel csökkenti a vércukrot. Erre is van képlet, 100/a napi teljes inzulinadag (bázis + bolus). Reggel érdemes ennél kevesebbel, déltájt kicsit többel számolni. Persze ezt is ki lehet mérni, hogy a korrekcióra beadott inzulin mennyivel csökkenti a vércukrot.

Aktív inzulin

Ha olyankor adunk be újabb adag inzulint, amikor az előző bólus még hat, akkor a maradék inzulinhatással is számolni kell. Az aktív inzulin hatástartama valahol 3-6 óra között van, és függ az adagtól is. A bólusvarázsló esetében szenzorral érdemes kimérni ezt az értéket, pen használata esetén annyit tehet az ember, hogy ha étkezés után adna be plusz korrekciót, akkor gondol arra, hoyg van még inzulin a szervezetében.

Ezeken az alapértékeken kívül persze befolyásolja a bolust a tervezett és a megelőző mozgás is, intenzíven mozgós napokon kevesebb is elég, vagy plusz szénhidrátra van szükség (erről majd máskor). A lényeg az, hogy ne hasraütve, “érzésre” döntsünk.

Reklámok

Jön a tél!

Már a nyár is kihívások elé állítja az embert, pláne ha cukorbeteg, és télen sincsen másképp. Jön a hideg, az eső, a hó, és jönnek a különféle léguti fertőzések, influenza és társai.

A hideg: arról most nem írok, hogy öltözzön fel mindenki rendesen, az időjárásnak megfelelően. De ne csak magunkra gondoljunk, hanem az inzulinra, és a vércukormérőre is! Az inzulin fehérje, és az egyik jellemzője, hogy nem szereti sem a nagyon meleget, sem a nagyon hideget. Ha megfagy, a keletkező jégkristályok tönkreteszik a szerkezetét és hatástalan lesz. Ezért az inzulint ne hagyjuk a fűtetlen kocsiban, és ha hosszabb séta/síelés/egyéb történik a hidegben, akkor ügyeljünk arra, hogy az inzulin se fagyjon meg. A legegyszerűbb módja, ha a testünkhöz közel tartjuk, azaz nem a táska külső zsebében pihen, hanem a kabát belső zsebében (pumpások előnyben).

A vércukormérő sem mér minden hőmérsékleten egyformán. Érdemes megnézni a használati útmutatót. A mérőknek van egy ún. tárolási hőmérséklete (ez a D-cont Idealnál pl. -20 – 50 C), azaz ezen hőmérsékleti határok között tárolva nem megy tönkre. De ez nem azt jelenti, hogy mér is, a mérési tartomány +8 – 44 C, azaz ennél szűkebb. Ez azt jelenti, hogy ha nagy hidegben kinn nem tudunk vele mérni, és ha bemegyünk a szobába, akkor is várni kell, kb 5-10 percet, amíg a mérő eléri az üzemi hőmérsékletet. Ha erre nem gondolunk, erősen fals értéket kapunk.

Télen kevesebbet vagyunk napon, így aki eddig nem szedett, mindenképpen kezdjen el szedni D-vitamint. Nemcsak a csontrendszer egészségében van fontos szerepe, de az immunrendszer megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. Továbbá az inzulinrezisztencia kialakulásában is szerepet játszhat a D-vitaminhiány, így 2-es típusban a megfelelő anyagcseréhez is szükséges. Az utóbbi idők kutatásai szerint az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat a D-vitamin hiány. Napi 1000 – 2000 E biztonsággal szedhető, de inzulinrezisztencia esetén érdemes lehet szintet nézetni, nincs-e szükség többre.

Az influenzaoltásról: én azt gondolom, hogy azoknál, akiknél az influenza gyakrabban jár veszélyes szövődményekkel, érdemes az oltást elvégezni. Mert annak az orvosi beavatkozásnak van értelme, ahol a beavatkozás elmaradásának nagyobb a veszélye, mint a beavatkozás következtében kialakuló szövődményeknek. És ne felejtsük el, még nincs 100 éve, hogy az influenzajárványok igen jelentős halálozással bírtak. Az influenza esetében egyes társbetegségek (mint pl. a cukorbetegség, szívbetegség, tüdőbetegség stb) növelik a súlyos szövődmények kockázatát, az oltás pedig csökkenti. Gyakori ellenérv, hogy valaki kapott oltást, és mégis influenzás lett. Ennek több oka lehet: lehet, hogy olyan influenzaszerű megbetegedése volt, amelyet nem influenzavírus okozott, más vírus ellen pedig az oltás nem véd. És lehet az is, hogy nem sikerült elérni a teljes védettséget, egyrészt mert annak kialakulásához 1-2 hét kell, másrészt mert sajnos csak az oltottak kb. 80%-ában alakul ki teljes védettség.

Mit tegyünk ha mégis megbetegszünk? A betegség egy stressz, a szervezet inzulinigénye rendszerint megnő. Akkor is, ha nem tudunk enni. Inzulinkezelés esetén a bázisinzulin szükséglet rendszerint megnő, akár 50-100%-kal is, a betegség súlyosságától függően. Hogy pontosan mennyivel, az csak akkor derül ki, ha mérünk, ilyenkor többet, mint egyébként. Tablettával kezelt cukorbetegek jó, ha előre tisztázzák, mik a szabályok, ha megbetegszenek. Fontos a megfelelő hidráció, igyunk eleget, mert a kiszáradás (lázasan hamar megvan) is emeli a vércukorszintet. Érdemes lehet vizeletből ketont meghatározni (vény nélkül kapható a csík), mert ha a magas vércukor mellé ketontestek is vannak a vizeletben, akkor irány az orvos! De egyébként is fontos szabály, hogy mivel a magas vércukorszint mindenféle betegség gyógyulását rontja, hamarabb kell orvosi segítséget kérni, mint ha nem lenne a diabetes.

Az influenzaszerű megbetegedések rendszerint néhány napos ágynyugalommal, bő folyadékbevitellel és tüneti kezeléssel (lázcsillapítás) könnyen átvészelhetőek, de forduljunk orvoshoz, ha:

  • tartósan magas a cukrunk, és a korrekció sem segít
  • ismétlődő hányás esetén, főleg ha fejfájással társul, és a folyadékbevitel nem biztosítható
  • ha kiütések jelennek meg
  • ha nehézen kapunk levegőt
  • ha erős mellkasi fájdalom jelentkezik (görcsös köhögés járhat fájdalommal)
  • ha hallásromlás, fülfájdalom, fülfolyás jelentkezik

És még egy kényes téma, nem csak cukorbetegeknek: az antibiotikum. Az influenzaszerű megbetegedéseket vírus okozza, amire nem hat az antibiotikum. Az indokolatlanul adott antibiotikum pedig az antibiotikumra rezisztens kórokozók számát növeli, ami mindenkinek rossz (kivéve a baciknak, persze). Ezért nem kap minden náthás antibiotikumot (az antibiotikum nem csillapítja sem a fájdalmat, sem a lázat, csak baktériumokat öl). Viszont a súlyos szövődmények egy része baktériummal történő felülfertőződés következménye. Szóval, ha influenzaszerű megbetegedés indul, az rendszerint magától meggyógyul kb 7-10 nap alatt, tehát ha ma belázasodik valaki, fáj a torka, köhög, esetleg izomfájdalma van, az ne az ügyeletre induljon, hanem az ágyba (esetleg a vércukormérőért). Gyanakodjunk, hogy ennél nagyobb a baj, esetleg egy baktérium is bekavar, ha a fenti tünetek fellépnek, ha a torkunkban a torokíveken genny látszik, ha a nyaki nyirokcsomóink megnagyobbodtak, illetve ha tartósan magas lázunk van, fáj a torkunk de nem köhögünk. Az otthon talált, vagy szomszédnénitől kapott antibiotikum ilyenkor sem javasolt, forduljunk szakemberhez!

Források, hasznos irodalom: 

Háziorvosblog: Kósza gondolatok influenza alkalmából

TARGET Antibiotics Toolkit

Get well soon without antibiotics

When should I worry?

Too much medicine: how do you say “no” to patients requesting antibiotics for sore throats?

Vitamin D – Examine.com

Inzulinrendelet reloaded

Ugyan már május elsejétől hatályos az inzulinrendelet módosítása (31/2013. (IV. 30.) EMMI rendelet), de csak most jutottam hozzá, hogy részletesen elemezzem, elnézést.

A kezelés megkezdéséhez (azaz mikor lehet humánról analógra váltani) a korábbi (már a tavalyi rendelet előtt is meglevő) indikációk megmaradtak. Azaz annál lehet váltás után az analógot 100% támogatással (kiemelt, korábban Eü rend) felírni, aki:

  • legalább 3 hónapja kap humán inzulinkezelést ÉS
  • ez alatt az idő alatt nem sikerült az anyagcsere-helyzetét javítani (8% alatti HbA1c-t elérni)

VAGY

  • gyakran (legalább havonta 4x) fordul elő magas (10 mmol/l feletti) vércukorérték

VAGY

  • havonta legalább 3x fordul elő hipoglikémia

illetve ha valakinél súlyos, külső segítséget igénylő hipoglikémia jelentkezik, az 3 hónapnál rövidebb idő után is kaphat analógot (a “passzold a gyümölcslét” nem minősül külső segítségnek)

Ami változott az az, hogy mi történik akkor, amikor valaki már kapja az analógot.  olvasásának folytatása

Mesék a rendelőből 31.

Múlt héten az Édes csevegés miatt elmaradt a rendelés megírása, pedig most is voltak érdekességek.

A tipizálás, már megint. Most nem az analóg felírás miatt merült fel, hanem mert nem minden eset olyan, hogy ránézek és megmondom. Ha valaki nem túlsúlyos, de már nem olyan fiatal, ha a családban van ugyan cukorbetegség, de nem olyan sok, vagy nem olyan közeli rokonok, akkor nem mindig könnyű megmondani milyen típusú cukorbetegségről is van szó.

Még akkor sincs semmi eldöntve, ha ketózissal indul a dolog. Pár éve dolgoztunk fel ilyen eseteket, akiknél a betegség nagyon magas vércukorértékkel és ketózissal (a vérben savanyú anyagcseretermékek felszaporodásával) indult a betegség, utóbb mégis 2-es típusúnak bizonyultak. És nem is csak arról van szó, hogy 1-es vagy 2-es, vannak egyéb cukorbetegség típusok is. A legtöbb ilyen “egyéb” típus azért igen ritka, de a hasnyálmirigy-betegségekhez társulóak azért annyira nem. És itt az 1-es típus tipikus tünetének tartott fogyás jelentkezhet azért, mert a hasnyálmirigy emésztő működése károsodik, vagy éppen hasnyálmirigy-rák áll a háttérben.

Szóval ha valaki felnőtt cukorbeteg létére nem úgy néz ki, mint egy tipikus 2-es típusú, akkor nem baj, ha megszólal a jelzőcsengő. Lehet nézni az inzulintermelő sejtek elleni antitesteket, ha ezek vannak, akkor 1-es típusra gondolunk. Akkor is, ha a saját inzulinszint alacsony. 2-es típusban az inzulinszint inkább magas. A teljesen normális inzulinszinttel persze kicsit meg vagyunk lőve… És nem elfelejteni, ilyenkor a hasnyálmirigyet is meg kell vizsgálni. Ez első körben egy hasi ultrahangot jelent. És nem elfelejteni, hogy a ritka diabetes típusok ritkák ugyan, de azért léteznek.

Na de mi legyen amíg ki nem derül? Logikusan azt mondanám, hogy ami mindegyik típusban hatékony, és nagy baj nem lehet belőle, az az inzulinkezelés. De azért ez sem ilyen egyértelmű. Egyrészt függ az aktuális vércukorértéktől. Ha valaki nagyon el van csúszva, és 20 felett van a cukra, akkor nem hezitálok, indul a szúrás. De ha az érték nem olyan magas, és az eredmény várhatóan 1 héten belül befuthat, akkor lehet csak diétával kezdeni, és megvárni az eredményt. És persze minden diagnosztikus folyamat úgy indul, hogy az orvos a fejében felállít egy valószínűséget. Ha nagyon magas a valószínűsége annak, hogy 1-es típusról van szó (vagy hasnyálmirigy eredetűről), akkor nem érdemes várni, kezdjük el a megfelelő kezelést minél hamarabb. Annál az 1%-nál, akinél mégsem az, még mindig vissza állhatunk tablettára. Ha a valószínűség közepes, akkor csak akkor rohanok az inzulinnal, ha tényleg muszáj. Viszont annál izgatottabban várom az eredményt…

Mesék a rendelőből – milyen típus? avagy lovakról és zebrákról

Kicsit (nagyon) hanyagoltuk a blogot az utóbbi időben, mert sokat kivett belőlünk (főleg belőlem) a hosszúra nyúlt tél. De most, hogy már láttam a napot hosszú hónapok után, remélem újra sikerül rendszeresen írni.

Felröppent a hír, hogy a sokat emlegetett inzulinrendelet hatálya alól esetleg kivonják majd az 1-es típusú cukorbetegeket, azaz náluk az analóg inzulinkezelés folytatható akkor is, ha nem érik el a 8% alatti HbA1c értéket. A rendelet változását majd elemzem, ha megjelenik, és lehet tudni pontosan mi is a tartalma.

Viszont ennek kapcsán előkerült a rendelésen a tipizálás kérdése. Persze ha valaki kisgyerekkora óta cukorbeteg, akkor ő bizonyosan 1-es típusú. De mi van azokkal, akiknél a cukorbetegség felnőttkorban derült ki? Mi alapján dől el, hogy valaki 1-es vagy 2-es típus?

Gyakran az alapján állítjuk fel a diagnózist, hogy ha lódobogást hallunk akkor feltehetően ló közelít és nem zebra. A felnőttkorban kialakuló cukorbetegség 90%-a 2-es típusú. 2-es típusú cukorbetegségben az alap probléma az inzulin hatékonyságának csökkenése, míg az inzulinszint rendszerint (legalábbis eleinte) emelkedett. A betegség hátterében rendszerint a hasi zsírszövet felszaporodása áll, és az inzulinérzékenység csökkenése mellett a vérzsírszintek is kórosak lesznek, a vérnyomás megemelkedik (metabolikus szindróma), és a diagnóziskor gyakran találunk érelmeszesedést is. Tehát ha egy pocakos felnőttnek magas a vérnyomása, a cukra és rosszak a vérzsírszintjei, akkor annak feltehetően 2-es típusú cukorbetegsége van.

Mikor zebra? Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, ez azt jelenti, hogy a szervezet saját maga ellen, jelen esetben az inzulintermelő béta-sejtek ellen ellenanyagot termel. Ez bármely életkorban kialakulhat. Felnőttkorban az autoimmun folyamat rendszerint kevésbé heveny, mint gyerekkorban, így előfordul, hogy más okból készült laborvizsgálatnál derült ki, és nem a tünetek miatt. Akkor kell gyanakodni, hogy nem a szokásos 2-es típusról van szó, ha a páciens nem túlsúlyos, nincs magas vérnyomása és a vérzsírszintek is rendben vannak. A 2-es típusú cukorbetegség előfordulása az életkor előrehaladásával nő, így egy fiatal felnőttnél nagyobb a valószínűsége az 1-es típusnak, mint egy középkorú vagy idősebb embernél. Fiatal felnőttkorban a 2-es típusú cukorbetegség rendszerint jelentős családi halmozódás esetén alakul ki, ezért ennek hiánya is gyanús lehet.

De hogy a helyzetet bonyolítsuk, többféle zebra is van, azaz nem mind 1-es ami nem 2-es. Felnőttkorban viszonylag gyakoribb a hasnyálmirigy betegségekhez társuló cukorbetegség, ami hasnyálmirigy gyulladás, daganat vagy műtét kapcsán alakulhat ki. Ilyenkor is az inzulinhiány a jellemző, de ez nem autoimmun folyamat eredménye.

Miért fontos? Elsősorban nem azért fontos a tipizálás, hogy megtudjuk, vonatkozik-e ránk a rendelet. A különbség a kezelés módjában van. Mert ha nem termel a szervezet inzulint, akkor a kezelés alapja az inzulin pótlása. Míg ha az inzulin hatékonyságával van a baj, akkor azt kell javítani. Annak az alapja pedig a megfelelő életmód, ami kiegészíthető gyógyszerekkel, és csak a legvégén inzulinnal.

Hogyan? Ha felmerül a gyanú, hogy a betegség nem biztos, hogy 2-es típus, akkor érdemes tipizálni. Egyik lehetséges módszer a saját inzulinszint meghatározása. Ha ez emelkedett, akkor biztosan 2-es típusról van szó. Ha alacsony, akkor lehet 1-es típus vagy hasnyálmirigy betegség a háttérben. Az autoimmun folyamatot az antitestek kimutatásával lehet igazolni. Ha antitestek vannak jelen, akkor 1-es típusról van szó. De régóta fennálló 1-es típus esetén az antitestek el is tűnhetnek, így hiányuk nem kizáró. Végsősoron kétség esetén a klinikai kép, az inzulinszint és az antitestek együttese alapján lehet felállítani a diagnózist.

És ami fontos, kétség esetén a típus megállapításáig inzulinkezelés javasolt, mert az minden típusban biztonságos és hatékony.

Image

Heti érdekességek 2013/4 hét

A GrandmaSandy.com egy honlap, ahol 1-es típusú cukorbeteg gyermekeknek szóló könyvek, játékok találhatóak. Egy 1996-ban, 2 és fél éves korában diagnosztizált cukorbeteg gyermek és nagymamájának műve, angol nyelven. A Diabetes Junior az egyik játékot magyarította, a magyar játéktábla tőlük tölthető le.

Cukorbetegek és nem cukorbetegek, a betegségmegelőzés minden életkorban, mindenkinél fontos. Hogy melyik életkorban mire figyeljünk, ezt gyűjtötte össze a Háziorvosblog.

Együnk halat! A sok halat fogyasztó népességekben a szív- és érrendszeri betegségek ritkábban fordulnak elő, és a halolaj értékes anyagai úgy tűnik az elbutulás (demencia) ellen is védenek. Ha szereted a halat, vagy ha most akarod megszeretni, végre Budapesten is lesz Halfesztivál, február közepén. Jobb, mint a halolaj kapszula!

Mit szólnál hozzá, ha egy orvosi zárójelentés, vagy ambuláns lap tényleg neked szólna, látszana mi a baj és hol, és melyik gyógyszer pontosan mire való? Egy ilyen ötlet a MedIQ blogon, hogy tetszik?

A hét egy igen fontos híre, hogy a NovoNordisk egy új inzulinját engedélyezték az EU-ban. Remélem 1-2 éven belül hozzánk is eljut. Ez egy új bázisinzulin (analóg), a Lantushoz és a Levemirhez hasonló. Az eddigi vizsgálatok szerint még hosszabb és még egyenletesebb hatású, mint az eddigiek, és kevesebb hypoval érhető el ugyanaz az anyagcserehelyzet. Már az eddigi bázisanalógok is sokat segítettek, de és is rögtön tudnék pár pácienst, akivel szívesen kipróbálnám.

A Medirest olyan diétás menüket készít, és szállít házhoz, amelyek különböző diétákhoz illeszkednek, a szakmai hátteret az OÉTI biztosítja. Van cukorbeteg és lisztérzékeny étrend is. Friss hír, főleg az Ecseri út környékén lakóknak, hogy a DiétABC-ben a cukorbeteg és a gluténmentes menü megvásárolható.

Már létezik pár app okostelefonra, ami a cukorbetegség menedzselését hivatott megkönnyíteni. Most egy 1-es típusú cukorbeteg, aki egyébként Apple fejlesztő, szeretné a sajátját megcsinálni, ehhez keres támogatókat a Kickstarteren. Az app a tervek szerint tanulni is képes lesz, megismeri a felhasználó szokásait, és így könnyíti a használatot.

És a heti motivációs kép (forrása itt: http://www.livelifehappy.com/no-treadmill-roads-dont-exist-to-be-gawked-at/)

LIve Life Happy

Mesék a rendelőből 24.

Ezen a héten sorozatosan olyasmibe botlottam, amiről azt hittem, már túl vagyunk rajta. Többen is érkeztek, analóg inzulint használók, aki kb 1 éve jártak nálam utoljára gondozáson és javaslatért, és az eltelt idő alatt nem készült HbA1c. Ez nagyon megnehezíti a dolgomat, mert a rendelet az analóg inzulin szakorvosi javaslatot fél éven belüli kettő darab megfelelő HbA1c eredményhez köti. Októberig volt a türelmi időszak, amíg elég volt egy friss (féléven belüli) és egy bármikori HbA1c, de annak már vége.

Ilyenkor ráadásul gyakori az a felállás, hogy a javaslat már egy ideje lejárt, és az utolsó inzulinfelírás utolsó ampullája van a penben. Nehéz ügy, különösen ha az 1 évvel ezelőtt (=utolsó ismert) HbA1c jó magas. Én most ezt azzal hidaltam át, hogy elkezdjük begyűjteni a két HbA1c-t, szerencsére most már nem kell 90 napot várni a két vérvétel között. addig meg 50%-os támogatással írom fel az inzulint. Javaslatot meg majd írok, ha lesz ami alapján írjak. Nem tudom ez így teljesen szabályos-e, de nekem logikusnak tűnik.

Nagyon kérek mindenkit, ne hozza magát (na meg a doktort) ilyen helyzetbe. Az inzulin (gyógyszer, tesztcsík, tű stb) javaslatról lehet tudni, hogy mikor jár le, érdemes felvésni a naptárba jóelőre. És persze az inzulint rendszeresen felíró háziorvosnak is illett volna tudni, hogy félévente 2 HbA1c szükséges, de jó, ha mindenki tisztában van a saját betegségével, azzal, hogy mikor milyen ellenőrző vizsgálatokra van szükség. olvasásának folytatása

Mesék a rendelőből 17

A nagy nemzeti ünnepek mindig meglátszanak a rendelésen. Mert a múlt heti rendelés október 23-ra esett volna, így ennek megfelelően elmaradt. Páciens viszont nincs kevesebb, csak összezsúfolódnak. Így a heti rendelésen közel 2x annyi ember volt, mint máskor. A tömeget növeli az inzulinrendelet is, mert most döbbennek rá a háziorvosok, hogy a tavaszi 1 éves javaslat is lejár idén. A tömeg pedig nem jó. Várakozni sem jó odakint, de a rendelőben sem könnyű a megszokott alapossággal figyelni, kérdezni és vizsgálni, amikor minden vizsgálat alatt 2 újabb karton érkezik. És a fokozott terhelést az informatikai rendszer is megérzi, és összeomlik. Egy rendelés alatt akár többször is.

Persze ilyenkor ráhúz az ember, akár 2 órát, de így is kicsit sürgetős kapkodós a hangulat. Mindig fontos, de ilyenkor különösen, hogy a páciens felkészült és résen legyen. Azaz gondolja végig előre azokat a problémákat, amiket mindenképpen meg akar beszélni. Listát írni ér. És a pecsétes papírokat (igazolásokat, recepteket) nézze ő is át, hogy mindenhol ott legyen az aláírás meg a pecsét, jó helyen legyen az iksz, ne kelljen duplán jönni. Nálunk van a házban patika, így legalább a receptekről hamar kiderül, hogy sikerült-e hibátlanul minden.

A szakterületek, főleg a belgyógyászaton belüliek, nem válnak el élesen egymástól. Ha valaki hozzám jár a cukra miatt, és megvan a bizalom, akkor nekem mondja el az egyéb gondjait is. Itt kell ügyesnek lenni, mert amit jól és gyorsan, a páciens érdekében meg tudok oldani, azt miért ne oldjam meg. Viszont tudni kell nemet mondani, ha valamin tudom, hogy nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézségek árán tudok segíteni. Ezt általában saját kárán tanulja meg az ember, amikor bevállal pár olyan problémát, amiről utólag derül ki, hogy inkább nem kellett volna. Ha a cukordoktor nem segít a rokon idősotthoni elhelyezésében, vagy a csípőműtét megszervezésében, akkor az (általában) nem azért van mert undok, hanem mert nem tud.

Ezen a héten egyvalaki került át analógról humán inzulinra. Ha így is úgy is rossz az anyagcserehelyzet, nem hozott látványos javulást az analóg, ha valaki megmondja, hogy nem fog szénhidrátot számolni és nem fog önálló korrekciókat alkalmazni (minden rábeszélőképességem ellenére), akkor ő nem fog rosszabbul járni a humán rendszerrel, sőt ilyen esetekben a kötöttebb napirend még előnyös is lehet. Aki viszont az analóg mellett javuló cukrokat mutat, és ki tudja használni az analógkezelés előnyeit, annál mindent megpróbálok, hogy ne kelljen visszaállni. Tuti megoldásom nincsen még. Amit fontos tudni: az analóg kezelés nem mindenkinél jár előnnyel. Nincs két egyforma cukorbeteg, mindenki számára meg kell találni az optimális kezelést. Azt, ami neki a legjobb.

Annak nagyon örültem viszont, hogy azok, akik a tavasszal elkezdtek a jó anyagcserehelyzetre gyúrni, ők rendszerint tartják is a jó értékeket, nemcsak rövid fellángolásról volt szó. Ez pedig fontos, leginkább azért, mert így van esély a szövődmények megelőzésére. És ez a lényeg. olvasásának folytatása

Mesék a rendelőből 11.

A múlt heti rendelés sajnos nem volt olyan problémamentes és hepi, mint a korábbiak. Érkeztek páran, akiknél kezdeni kell valamit a 8% feletti HbA1c-vel.

Volt persze olyan, akinél különösebb lelkiismeretfurdalás nélkül le tudtam cserélni az analógot humánra, mert ha valakinek az analóg előtt is és az analóg mellett is 10% körül van a HbA1c-je, és az életmódja sem olyan változó, hogy analógot indokolna, akkor humánnal is ugyanolyanok az életkilátásai, mint analóggal. Nála ismét elkezdtünk dolgozni az életmódon.

De ott van az a fiatal, aki nemrég került hozzám, épp csak elkezdtünk dolgozni a megoldásokon, a naplójában már látszik a javulás, de a HbA1c még nincsen célértéken. Nála dilemmában vagyok, küzdjünk-e az analóg folytatásáért, vagy (mivel úgyis kísérletező fázisban vagyunk) nézzük meg mit tud a humán, hiszen az analóggal sem volt minden szép és jó.

És ott a másik, aki még sosem járt 8% alatt, mióta ismerem (picit van felette), de az életmódja igen változó, humán inzulinnal nehezen lekövethető.

És látom azt a problémát, hogy mivel egy félévben mindkét HbA1c-nek 8% alatt kell lenni az analóg folytatásához, ezért ha az első érték 8% feletti, akkor nehezebb motiválni, hogy hajtsunk rá a 8% alattira. Persze nem az inzulinfelírás kellene, hogy a fő motivációs tényező legyen, de a késői szövődmények sokszor túl távoliak és megfoghatatlanok ahhoz, hogy kellő erővel bírjanak. Az inzulinfelírás meg itt van minden félévben.

A lényeg: A 8% alatti HbA1c fontos. Nem a rendelet miatt, hanem azért, hogy hosszú és egészséges életünk legyen (előre a Joslin éremért). Ha valakinél úgy alakul a helyzet, hogy humán inzulinra kerül, ne keseredjen el, és semmiképp ne adja fel. A humán inzulinnal is lehet jó a vércukor, és igazából az a lényeg.  Akinek meg nagyon fontos az analóg, mert a humánnal nem működik a rendszer, és az 50%-os támogatást nem engedheti meg magának, annak majd keressük a lehetőséget, hogyan lehet mégis egyedi támogatást kérni (egyelőre nem tudni, de valamit majd kitalálunk)

Túrázás a hegyen

Stevebácsival és még pár jóbaráttal felkerekedtünk, hogy 2000 m tengerszint feletti magasságban túrázunk. Részletes élménybeszámolót megírta Stevebácsi, nekem az általános érvényű tapasztalatok összegzése maradt.

2000 m-en

Erőnlét: A magashegyi túrázás nem egy városligeti séta. A terep nehéz, az oxigén kevés. Csak az induljon el, aki tuti a fizikai állóképességében. Aki cukorbeteg, vagy csak éppen elmúlt már “annyi” és nem fut/kerékpározik (vagy valami hasonló) minden nap, az nem árt, ha ellenőrizteti, nincsen-e valami rejtett szövődménye (mint pl. koszorúér-szűkület). Mert az roppant kellemetlen, és a túratársak számára zavarba ejtő, ha valaki holtan esik össze. Ha a doki zöld utat adott, akkor is érdemes még előtte edzéssel is rákészülni. olvasásának folytatása