Szabadság, ohh…

Szeptember első felében volt Londonban a bemutatója az Abbott új folyamatos vércukor monitorozó készülékének (FreeStyle Libre Flash glucose monitoring system). olvasásának folytatása

Reklámok

A méret a lényeg!

A NAPchallenge folytatódik! Ha már nagyon jól megy, hogy:

  1. a (max 25 cm átmérőjű) tányérodon 2/3 zöldség-gyümölcs-teljes kiőrlésű gabona mellett 1/3 sovány állati fehérje (husi / sajt / tejtermék) van
  2. mindennap egyre többet mozogsz
  3. és a szivárvány minden színéből válogatsz zöldséget és gyümölcsöt

akkor itt az ideje, hogy a méretekkel is megismerkedj, azaz miből mennyi a javasolt mennyiség, és hogyan ismered fel a tányérodon. Mert hiába vannak a javasolt mennyiségek súlyban megadva, ha nem hordasz magaddal mindenhová mérleget. Lentebb látható az AICR által javasolt adag táblázat. Persze az amerikaiak mindent baseball labdához hasonlítanak (ami kb 7 – 7.5 cm átmérőjű, kicsit nagyobb, mint egy teniszlabda), meg cup-ban mérnek (ami kicsit több, mint 2 dl), na meg oz-ban (ami majdnem 30 g), de kiindulásnak azért jó. A golflabda meg 42.67 mm átmérőjű.

serving size

Ha elkezdjük a mérést (akár a mérleget is bevonva), akkor egy idő után a szemmértékünk is élesedik (bár időnként nem árt újrakalibrálni). És van 1-2 élelmiszercsoport, amiből ugyan meg van adva az “adag”, de igazából szinte bármennyit ehetünk, mert olyan alacsony az energia- és szénhidrát tartalma, hogy egy szekérderékkal meg kellene enni belőle ahhoz, hogy gondot jelentsen. Ilyenek a keményítőt nem tartalmazó zöldségfélék, különösen a zöld leveles zöldségek, amik ráadásul a 2-es típusú diabetes szempontjából is kedvezőek.

Ha az otthon kimért adagokat mindennapi tárgyakhoz hasonlítjuk (a baseball labda nálunk persze nem ilyen, de a kártyapakli, a teniszlabda vagy a dobókocka segíthet), akkor bárhol könnyen meg tudjuk becsülni a méreteket.

Cukorbetegeknél, különösen inzulinnal kezelt cukorbetegeknél fontos megtanulni azt, hogy egy adagnak mennyi a szénhidrát tartalma. Van, akinek a szemmértéke úgy működik könnyen, hogy a különböző ételek azonos szénhidrát tartalmú mennyiségét memorizálja, de minden módszer jó, lényeg a méret!

Mesék a rendelőből 39

Kivételesen működött a légkondi a rendelőben. Mert általában nem szokta bírni a hálózat a számítógépet és a légkondit egyszerre. Szerencsére a szabadságok miatt nem volt mindenhol rendelés, így hűsben tudtam dolgozni. Ami igen szerencsés, mert a hőséget én is rosszul tolerálom. Mindenki ingerült, feszült, hiszen a magas hőmérséklet stressz a szervezetnek. Egy hűvös szoba viszont a nyugalom szigete

A heti gondolkodnivaló az, hogyan lehet elérni, hogy az is magáénak érezze a diabetes problémát, aki eddig nem. Mert amekkora öröm együtt dolgozni valakivel, és együtt örülni az eredményeknek, annyira rossz azt látni, amikor semmi nem változik. Az különösen gáz, amikor a naplóban csupa szép érték van, csak nem azok, amiket a mérő memóriája tartalmaz. Vagy a napló meg a mérő otthon maradt de azt hallom, hogy csupa jó érték van, aztán a HbA1c 10%. Mert ilyenkor kit csap be a páciens? Engem? Aztán annak mi az értelme? A gondozás során akkor tudok segíteni, ha látom a valós helyzetet. Annak semmi értelme, ha én azt hiszem, hogy jók az értékek, a szövődmények meg jönnek rendületlenül. Arról nem is beszélve, hogy a HbA1c elárulja a valódi helyzetet. Viszont ha csak a HbA1c-re támaszkodhatom, mert valós mért értékek nincsenek, akkor nem tudok rájönni, hogy hol a hiba. A bázis kevés vagy a bólus, vagy a korrekciók nem megfelelőek, ez csak a mérésekből látszik. Tulajdonképpen ha nincsenek mérések, gondozásról sem beszélgethetünk, ami ilyenkor folyik az maximum tippmix. Meg receptíró szolgáltatás.

Mesék a rendelőből 34.

Éreztem, hogy ezen a héten nem lesz egyszerű a rendelés. Két hét, két rendelés maradt ki sajnos, egyéb elfoglaltságaim miatt, ráadásul jön a nyár. Arra számítottam, hogy teli lesz a váró, és minden ügyességemre szükség lesz. Amire nem számítottam az az, hogy a rendelés közepén még egy francia rendőrrel is kell beszélnem telefonon, aki nem beszél angolul, én meg nem beszélek franciául. Mert család ellen nincs orvosság. A párizsi vészhelyzet megnyugtató megoldása nem segítette elő a a rendelés zökkenőmentes előrehaladását. Szerencsére nagyon rendes és türelmes páciensek voltak, illetve aki nagyon sietett, vagy időpontra ment máshová az szólt, és így volt akit az aznapi ügyeletbe, vagy a jövő heti rendelésre tudtam átcsoportosítani.

Már volt erről szó, hogy a várakozás utálatos dolog, és csak kicsit lesz jobb attól, ha közben a diabetes edukátor, esetleg a dietetikus foglalkozik az emberrel. Sajnos a pontos időpontra hívás nem igazán működik, mert egy emberre olyan kevés idő jut, ami nem mindig elég. Váratlan események mindig vannak, volt már, hogy valaki ketoacidózisban érkezett a rendelésre, ezért nem lehet kiszámítani igazán. Szóval ha valaki valami miatt siet, az szóljon. Rendes betegtársak előre szokták engedni, akinek fontos.

A heti tanulság, nem először: érdemes számon tartani, hogy kinek mikor jár le a szakorvosi javaslat, nem érdemes az utolsó ampulla végét is megvárni. Mert aztán közbejön valami, mondjuk egy fekvőgipsz, és ott áll (illetve ez esetben fekszik) az ember inzulin nélkül. Egy jó naptár sokat segít. Én pl. a Google Naptárat használom, ott emlékeztetőket is be lehet állítani.

Még egy fontos dolog: a szakrendelésen a napló mellett legyen ott minden eszköz. Mert ha valami nem stimmel, azokat is át kellene nézni, hogy jól működnek-e. Jó-e az inzulin beadási  vagy a vércukor mérési technika. Mert pl. ha valakinek a HbA1c-je 10%, és otthon mindig 5-6 mmol/l környékén mér, akkor ott valami biztosan nincsen rendben.

Mesék a rendelőből 17

A nagy nemzeti ünnepek mindig meglátszanak a rendelésen. Mert a múlt heti rendelés október 23-ra esett volna, így ennek megfelelően elmaradt. Páciens viszont nincs kevesebb, csak összezsúfolódnak. Így a heti rendelésen közel 2x annyi ember volt, mint máskor. A tömeget növeli az inzulinrendelet is, mert most döbbennek rá a háziorvosok, hogy a tavaszi 1 éves javaslat is lejár idén. A tömeg pedig nem jó. Várakozni sem jó odakint, de a rendelőben sem könnyű a megszokott alapossággal figyelni, kérdezni és vizsgálni, amikor minden vizsgálat alatt 2 újabb karton érkezik. És a fokozott terhelést az informatikai rendszer is megérzi, és összeomlik. Egy rendelés alatt akár többször is.

Persze ilyenkor ráhúz az ember, akár 2 órát, de így is kicsit sürgetős kapkodós a hangulat. Mindig fontos, de ilyenkor különösen, hogy a páciens felkészült és résen legyen. Azaz gondolja végig előre azokat a problémákat, amiket mindenképpen meg akar beszélni. Listát írni ér. És a pecsétes papírokat (igazolásokat, recepteket) nézze ő is át, hogy mindenhol ott legyen az aláírás meg a pecsét, jó helyen legyen az iksz, ne kelljen duplán jönni. Nálunk van a házban patika, így legalább a receptekről hamar kiderül, hogy sikerült-e hibátlanul minden.

A szakterületek, főleg a belgyógyászaton belüliek, nem válnak el élesen egymástól. Ha valaki hozzám jár a cukra miatt, és megvan a bizalom, akkor nekem mondja el az egyéb gondjait is. Itt kell ügyesnek lenni, mert amit jól és gyorsan, a páciens érdekében meg tudok oldani, azt miért ne oldjam meg. Viszont tudni kell nemet mondani, ha valamin tudom, hogy nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézségek árán tudok segíteni. Ezt általában saját kárán tanulja meg az ember, amikor bevállal pár olyan problémát, amiről utólag derül ki, hogy inkább nem kellett volna. Ha a cukordoktor nem segít a rokon idősotthoni elhelyezésében, vagy a csípőműtét megszervezésében, akkor az (általában) nem azért van mert undok, hanem mert nem tud.

Ezen a héten egyvalaki került át analógról humán inzulinra. Ha így is úgy is rossz az anyagcserehelyzet, nem hozott látványos javulást az analóg, ha valaki megmondja, hogy nem fog szénhidrátot számolni és nem fog önálló korrekciókat alkalmazni (minden rábeszélőképességem ellenére), akkor ő nem fog rosszabbul járni a humán rendszerrel, sőt ilyen esetekben a kötöttebb napirend még előnyös is lehet. Aki viszont az analóg mellett javuló cukrokat mutat, és ki tudja használni az analógkezelés előnyeit, annál mindent megpróbálok, hogy ne kelljen visszaállni. Tuti megoldásom nincsen még. Amit fontos tudni: az analóg kezelés nem mindenkinél jár előnnyel. Nincs két egyforma cukorbeteg, mindenki számára meg kell találni az optimális kezelést. Azt, ami neki a legjobb.

Annak nagyon örültem viszont, hogy azok, akik a tavasszal elkezdtek a jó anyagcserehelyzetre gyúrni, ők rendszerint tartják is a jó értékeket, nemcsak rövid fellángolásról volt szó. Ez pedig fontos, leginkább azért, mert így van esély a szövődmények megelőzésére. És ez a lényeg. olvasásának folytatása

Mesék a rendelőből 15.

A sokat kárhoztatott inzulinrendeletnek azért van pozitív hatása is. Rég elveszett emberek kerülnek elő, akik évek óta nem jártak gondozáson, mert a háziorvos nem figyelt rá, hogy lejárt a javaslat. De most minden analógos pácienst beküldenek, én meg néha döbbenten látom, hogy milyen régen volt itt utoljára. Kicsit nehezíti a helyzetet, hogy közben gyakran labor sem készült, így hiába készül most friss, az “utolsó 2 HbA1c”-ből a régebbi akár 3 évvel ezelőtti is lehet.

Persze értem én, hogy macerás eljönni a rendelésre, meg sorban ülni, és kidobott időnek tűnik, főleg ha látszólag minden rendben van. De mindenképpen jó, ha átnézzük az eszközök működését, megnézzük, hogy minden technika olyan jól megy-e, minden tudás olyan naprakész-e, mint ahogy szeretnénk. A szövődmények szűréséről nem is beszélve. A diabeteses szövődmények ha már tünetet okoznak, akkor már régen késő. Akkor kell őket felfedezni, amikor még meg lehet őket állítani. olvasásának folytatása

Mérők. (és miért én?)

Az első mérőm, de nem is…..   szóval eleinte az a lehetőség volt, hogy a házilag sterilizált, majd az egyszer használatos tű segítségével egy nagy csepp vér került a stixre majd a dobozán a színkódok alapján meg lehetett nézni, hogy kb. merre jár a cukrom. Emlékeim szerint 5 féle kategória volt: nagyon alacsony, alacsony, normál, magas, nagyon magas. Természeresen ezek tól-ig számokkal jelezve. Vagyis az első mérőm ez volt, és valami hasonló módszer működött a vizelet cukor vizsgálatánál is – na jó, ott nem kellett a tű.

Az első igazi vércukormérőm egy megörökölt Dcont Cabrió volt. Hosszú ideig szolgált, nem igazán kedveltem meg. Ne szerettem meg az ujjszúróját, erre is nagy csepp vér kellett és az igazság az, hogy nem is tartottam fontosnak a sok méricskélést. Igen, belátom hiba volt.

Aztán következett egy Dcont Partner. Lényegesen kényelmesebb, kevesebb vért kívánt, viszont többször megmakacsolta magát. Értsd elromlott, nem akart mérni, stb. Egyszer szervizbe kellett vinni, máskor elég volt egy elem ki-be akció. A legutolsó hisztije épp az Alpokban tört reá. Mivel az elemcsere, tisztítás stb. után eszembe jutott, hogy a szervizben anno milyen hibát orvosoltak kapott a drága két kokit meg egy sallert, oszt azóta működik. De mivel már egy ideje a rendszeresen mérők táborába tartozom, nem veszem jó néven az efféle dolgokat. (és micsodákat)

Ma már egy Dcont Ideál boldog birtokosa vagyok. Még kevesebb vér, és sokkal rövidebb idő. A második doboz tesztcsíkot fogyasztjuk, így sok tapasztalatról még nem tudok beszámolni.

És bár e két utóbbi készülékkel mért értékek feltölthetők a cég honlapján elérhető szoftver segedelmével a netre, illetve a számítógépre, de….
Manapság, amikor egyre többen okostelefonokkal a zsebünkben éljük mindennapjainkat, tán megörvendeztethetne bennünket a 77 Elektronika valami okossággal. Örülnék. Örülnénk. Sokan!

Mesék a rendelőből 13. A mérők pontosságáról (is)

A héten megint felmerült az a kérdés, mi van akkor, ha valaki tényleg önhibáján kívül kerül 8% fölé. Jelen esetben azért, mert a mérő nem volt pontos, csak a HbA1c vizsgálat során derült ki, hogy a mért értékek nem stimmelnek. Nem nagyon volt pontatlan (az azért feltűnt volna), csak épp egy kicsit. Közben megtörtént a kalibrálás, azóta 1-2 mmol/l-rel magasabbak a mért értékek, de ezzel már tudunk dolgozni.

A mérőkkel kapcsolatban. Az arany standard, a legpontosabb mérés a vénás vérből laborban meghatározott vércukorszint. Nem véletlen, hogy a diagnózis felállítására csak ez használható. Az ujjbegyből (kevert kapilláris vérből), vércukormérővel meghatározott vércukorszint esetében az egyre korszerűbb mérők egyre pontosabbak, de a módszernek is van szórása. Ha azonos vérmintát különböző mérőkkel mérünk, eléggé eltérő értékeket kaphatunk, akár 15-20% szórás is lehet. Riva Greenberg a neves diabetes blogger írt erről a közelmúltban a Huffington Postban. Érdemes a cikkbe belekukkantani annak is, aki nem tud angolul, a számok magukért beszélnek. Még akkor is, ha mg/dl-ben vannak. A cikk konklúziója az, hogy nagyszerű technikai fejlődésnek vagyunk tanúi, de az elsődleges fontosságú a nagyon pontos vércukormérő lenne, hiszen cukorbetegek milliói hoznak döntéseket a mért értékek alapján nap mint nap. És ha az érték nem pontos akkor a döntés sem lesz az. A módszer szórása mellett a másik hibalehetőség a nem megfelelő kalibráció, illetve a műszer koszolódása. Egy laborban a nagy mérőműszereket rendszeresen kalibrálják. A kihordási idő hat éve alatt a vércukormérőt is érdemes, ezt a szervíz tudja elvégezni. olvasásának folytatása

Mesék a rendelőből 8.

Jó látni azokat az embereket, akiknek az útját a jó anyagcserehelyzetig végigkövethettem. Amikor a kezdeti nehézségek, vagy a köztes megingások után már csak örülni kell. Amikor már egy kicsit feleslegesnek is érzem magam, mert nélkülem is mennek a dolgok. Amikor már csak az éves kortroll technikai kivitelezésére kellek.

Apropo éves kontroll, ilyenkor ellenőrizzük az eszközöket is, és gyakran felmerül, hogy mikori a vércukormérő, lehet-e újat felírni (mert 6 évenként lehet). Érdemes felírni (akár magára a mérőre, alkoholos filccel), mikor váltottunk ki receptet, akár a mérőre is, mert amúgy a mérőn nem szerepel az évjárat, és ott töprengünk felette. Én általában bevezetem a dokumentációba, de nem biztos, hogy 6 év után ugyanaz az orvos van. olvasásának folytatása

Mesék a rendelőből 3.

Ma előkerült az a probléma, mi a teendő, ha a HbA1c és a vércukornaplóban szereplő számok nem stimmelnek, a HbA1c magasabb, mint amit a mért értékek alapján várnánk. Persze van olyan, hallottam már olyanról aki látott olyat, hogy valaki nem valós értékeket írt be, de most ne erről beszéljünk. Fontos, hogy a vércukormérő pontosan mérjen, hiszen ez alapján döntünk. A mérők fotometrikus elven működnek, egy optika olvassa le a bekövetkező színváltozást. Ha az optika nem tiszta, a mérési eredmények sem lesznek valósak. Ezért javasolt a mérő optikáját legalább minden új doboz tesztcsíknál megtisztítani. De nem mindegy mivel, hogyan!

A tisztításhoz vegyszer használata nem javasolt, mert a vegyszermaradékok is befolyásolhatják a mérés pontosságát. Nedves (vizes), nem szöszölő anyaggal kell áttörölni az optika ablakát. Ha a készülék tiszta, és mégis pontatlan, szakszervízhez kell fordulni. A pontosság ellenőrizhető a szervízben tesztoldatokkal, de össze lehet mérni kontroll alkalmával a laborral, vagy a szakrendelés (remélhetőleg rendesen kalibrált) mérőjével.  olvasásának folytatása